Soha ne feledd, a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, ahogy az emberek gondolják, hanem a félelem. A gyűlölet is szeretet, csak épp fejtetőre van állítva. A szeretet igazi ellentéte a félelem. A szerelemben kitágulsz – a félelemben összezsugorodsz. A félelemben bezárulsz- a szerelemben kitárulsz. Ha félsz, kételkedsz, ha szeretsz, akkor bízol. A félelemben magányos vagy, a szerelemben viszont te eltűnsz, ezért a magányosság kérdése fel sem merül.(Osho)
Félelem. Már maga a szó is sok mindent elárul. Nem vagyunk egészek, nem vagyunk teljesek. Hiányzik a másik felünk.
Ezért vagyunk mi Társas lények. Vágyunk arra, hogy megtaláljuk a másik felünket, azt az embert, aki kiegészít és általa teljessé válhatunk.
Majd, ha szerencsével meg is találtuk azt, aki idilli számunkra, a másik felünket, a társunkat, mégsem vagyunk boldogok.
De, hogy is van ez? Miért nem vagyunk boldogok? A kezdeti társalgásokat, derűt és a kiegyensúlyozott együttléteket mi változtatja meg?
Az identitás gyengülése. Az idő előrehaladtával, az egyre jobban kialakuló “Társfüggőség” az oka. Félelem attól, hogy egyedül maradunk, hogy elveszítjük a másik felünket, akit már olyan jól megszoktunk. Csak a másikhoz képest tudunk létezni és a másikhoz viszonyulva tudjuk saját magunkat értelmezni. De van ebből kiút?
Persze, csak ahhoz a függőségünket és a Fél-elemünket el kell engednünk.
Mi a folyamat? Meddig tudjuk fenntartani a látszatot, hogy minden tökéletes? A külvilág felé egy álcát viselni és eközben persze szép csendben belehalni a saját magányunkban. Hogyan jutunk el idáig?
“A kapcsolati konfliktussal a kommunikációs csatornák egymás közötti befagyasztásával!”
A probléma ott kezdődik, mikor elkezdünk “Nem” figyelni a másikra. Beragasztjuk a kommunikációt, nem beszélünk a problémáinkról, terveinkről, vágyainkról. Ha kérdezünk is, csak bólogatás, hümmögés a válasz, feltehetően tartalom nélkül. Ez az ún: Elhárító mechanizmus.
Persze, nem rossz, hiszen szembesítés nélkül kerülhetjük el a konfliktust. Hosszú távon azonban semmi esetre sem lehet nyereséges. A tagadással és az elhárítással csak a tudattalanunkba száműzzük az elfojtást, ami nem tudja eltüntetni teljesen a negatív érzéseket, a konfliktus okozta érzelmi zűrzavart.
És már ki is alakul a párkapcsolati krízis, ami a folyamat utolsó állomása. Ezzel párhuzamosan jelen kapcsolatunkban újabb és újabb megoldatlan helyzetet söprünk a szőnyeg alá.
Informatív jelei lehetnek a magányosodásnak, ha azon kapjuk magunkat, hogy nem tudunk a társunkkal beszélgetni, nincs közös témánk, a társalgás feszessé és felületessé válik.
De akkor miért nem lépünk ki belőle? Mi az az erő, ami visszatart és a teljes elmagányosodás felé sodor?
Teljesen kezd beszűkülni látóterünk, elkezdünk álmodozni, vágyakozni. Sokan csak funkcionális szempontból működtetik házasságukat, belső lelki tartalom, valódi összetartozás nélkül. Ez nem egyik napról a másikra alakul ki. Sok csalódás, meg nem értés, leintés előzi meg, mire az ember úgy dönt, hogy inkább nem szól, nem mondja el a véleményét.
Mégis, ha ezt képesek vagyunk észrevenni, van erőnk a kapcsolatunkhoz, akkor érdemes átgondolnunk, és az “Én” érzést újra felfedeznünk magunkban.
Ezáltal nemcsak, hogy boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak lehetünk, de még elérhetjük azt is, hogy párunk figyeljen ránk és a személyiségünk, vágyaink is előtérbe kerüljön.
Hidd el, hogy egyedül is ugyanolyan értékes és nagyszerű ember vagy! Hidd el, hogy a Te vágyaid is ugyanolyan fontosak. mint a társadé! Hidd el, ha ezt felvállalod, nem fogsz egyedül maradni! Az a társ, aki pedig ettől megijed, sosem volt igazi társ, csak Te magad hitted, mert akkor még nem tudtál szabadulni a Társfüggőségedtől! Vállald fel magad és merj beszélni, beszélgetni! Kérdezd meg társad, neki mik az igényei, majd mondd el a sajátodét is. A kommunikációs csatorna megnyitása egy olyan egyirányú utat nyit meg kettőtök közt, amit már lehet, hogy rég óta kétfelé ágazott.
Csernus Imre a társas magányról:
Mi az, ami ön szerint hiányzik a mai nőkből?
– A gerinc hiányzik. Nincs tartásuk, önbizalmuk, büszkeségük. Prostituálódnak a belső bizonytalanság miatt: azért, hogy megkapják a szeretetet. Meg akarnak felelni másoknak – nem önmaguknak -, hogy elfogadják őket. A magánytól való félelem miatt szereznek maguk mellé valakit, akivel aztán társas magányban élnek tovább. Egy nő ne a férfi, hanem maga miatt legyen nő!
Ha úgy érzed elakadt a kapcsolatod, nem tudtok tovább lépni és fejlődni, ha mindig ugyanarra a pontra lyukadtok ki, és még sincs megoldás, keress bátran.
Párkapcsolati coachként és Mediátorként segítek olyan megvilágításba helyezni kapcsolatotok, ami vita mentes, közös megegyezésen alapuló.
Az Igazságügyi Minisztérium hivatásos képviselőjeként, időt, pénzt, energiát spórolva megoldást találunk helyzetetekre.
Hívj bizalommal!
Koncz Lívia
Mediátor, Párkapcsolati tanácsadó
Tel: 06309702157
E-mail: konczlivia8@gmail.com
Keress a weben: www.mediacio.iwk.hu
vagy facebookon: www.facebook.com/konfliktusoknelkul
Kommentek